Miért alkalmazzák egyre gyakrabban a folyadékhűtést szerverekben és adatközpontokban?

Az 5g-os dolgok internete korszakának beköszöntével a nagy teljesítményű és nagy sűrűségű számítástechnika iránti kereslet felgyorsul, és az adatközpontok energiafogyasztásának problémája is egyre hangsúlyosabbá válik.

Mint mindannyian tudjuk, ha a hőelvezetés rossz, a magas hőmérséklet nemcsak a chip működési stabilitását csökkenti, hanem túlzott hőveszteséget is okoz a modul belső és külső környezete közötti hőmérsékletkülönbség miatt. A hőterhelés befolyásolja a chip elektromos teljesítményét, működési frekvenciáját, mechanikai szilárdságát és megbízhatóságát. Az elektronikai alkatrészek meghibásodási aránya exponenciálisan növekszik az üzemi hőmérséklet emelkedésével. Egyetlen félvezető elem hőmérsékletének minden 10 fokos növekedése esetén a rendszer megbízhatósága 50 százalékkal csökken.

A big data és az ultra-sűrűségű számítástechnika „hatalmi falára” válaszul a folyékony hűtőfolyadék használata levegő helyett a számítógépes berendezések hűtésére technológiai forradalom a jövő adatközpontjában. Kutatási adatok szerint 2023-ra a folyadékhűtéses adatközpontok globális piaca eléri a 4,55 milliárd USD-t, 27,7 százalékos éves növekedési ütem mellett.

A hagyományos léghűtéses technológiához képest a folyadékhűtéses technológia a következő nyilvánvaló előnyökkel rendelkezik, amelyek a folyadékhűtést egyre népszerűbbé teszik a szervertermikus megoldásokban:

1. Azonos térfogatú folyadék által felvett hő közel 3000-szerese az azonos térfogatú levegő hőjének.

2. A folyadék hővezető képessége 25-ször akkora, mint a levegőé.

3. Jobb zajminőség: azonos hőleadási szint mellett a folyadékhűtés zajszintje 20-35 dB-lel alacsonyabb, mint a léghűtésé.

4. Energiafogyasztás és energiatakarékosság: a folyékony hűtőrendszer az energia körülbelül 30 százalékát - 50 százalékát takarítja meg, mint a léghűtő rendszer.